Hangulat és élet érzések....

A vasárnap volt talán a leghangulatosabb és olyan amit nagyon szeretek.... a reggel újra olyan volt amilyet már párszor leírtam. Csendes és nyugodt ébredés és egy órán át újra csak élveztem hogy csönd van, hogy nyugodt vagyok és első sorban azt hogy ölelhetem a kedvesem. Majd idővel ő is kezdte nyitogatni a szemét (ilyenkor aranyosabb bárminél amit eddig láttam) és már annak a reményében megcsókoltam hogy hátha bűntetlenül kiszökhetek wc-re, erre magához húzott és hozzám bújt.... hát nem volt szívem felkeni, vagy egyáltalán megtörni a pillanatot. Tovább csorgott a nap és mi vele eggyütt. Mindenkinek jó reggelt kívántunk reggeliztünk aztán le lettünk küldve boltba és futottam addig eggyet Ágim pedig bevásárolt. Haza majd újra csak vissza az ágyba és mielőtt rosszra gondolnátok Tiramisut ettünk (ami isteni volt) és Csipet-csapatot néztünk összebújva ^^, Aztán lejött a Szépség és a Szörnyeteg ami szégyen nem szégyen az én eggyik kedvencem és elkeztük megnézni, csak közben volt egy Romeó et Juliette blokk.... Érdekes hogy az ember, vagy is emberek harmóniájához milyen nagy mértékbe hozzájárul maga a zene. Az érzések, érzékek kiélesednek és hullámzanak a zene ritmusával egyetemben vagy éppen úgy változnak ahogy Bartók Rádióról a Metalica cd-et bekapcsolod. Csodálatos pillanatokból állt össze újra a hétvége és valóban nehéz lekövetni még csak fél napot is nem hogy az egészet. Azt tudom hogy milliószor kívántam azt hogy bár megállíthatnám az időt.... csak egy kicsit. Szombaton este annak is megvolt a maga sajátos hangulata amikor színház után a rózsába /Shakespeare Akadémia egyik terme/ borozgattunk kontaktokat csináltunk... amolyan olcsó romantikus vígjáték szaga volt az estének amit mindenki szeret és mély gondolatokat indít el az emberekben, de moziban sosem játszották. Remélem értitek mit mondok. Szóval vissza a vasárnaphoz....közeledett a pillanat amit utálok és amitől irtózom mint cigány gyerek a műszaki egyetemtől... a Búcsú. De nemsokára találkozunk és addig is minden percben itt van velem a szivemben és a gondolataimban. Hiányzol kismnaóm.
Ja és még egy szemelvény: Mától nem dohányzom a káros rendszerességgel.... vajon meddig bírom?!