2010. január 25., hétfő

Pozitív...

Kezdem onnan ahonnan abba hagytam. Csütörtökön megbetegedtem és már az iskolából elkértek, ő.... ő akarom mondani elkértem magam. Nem rossz dolog amikor az ember a saját maga ura. Délutánig egyre csak romlott az állapotom és csak az tartotta bennem a lelket hogy jön haza a manóm. Délután felmentem egy teljességgel felesleges színház gyűlésre. Ott is kezdett a lázam felszökni. Hócza mesterrel el is jöttünk. bementem a koleszba és lefeküdtem, de az élettársaim lelkére kötöttem hogy ébresszeneke fel mert jön haza "Ő". Fel is keltem és igen.....még mindig katasztrófa ahogy éreztem magam. Kimentem hozzá, megláttam a lépcsőn és ..... hát istenem. Igen ő az én kedvesem. Gyönyörű volt és csak rám várt....(L) Aztán átadtam neki egy kis "csavarral" az ajándékomat és "Boldog Névnapot". Kikísértem a buszmegállóba és megvártam vele a buszt, de után a siettem be a koleszba. A láz... a láz egy szörnyű dolog. Azthittem ott maradok abban az ágyban..... Szerencsémre az élettársaim ápoltak. Másnap pihentem 10 ig. Aztán készülődtem mert jött a babám. Könyvtárban voltunk, Flánk Fanny-ztunk és csak úgy szerettük egymást. Este pedig ő szikszóra csaj buliba, én pedig a Bortanyára a Mikulás-vonat bulira. NAgyon jó volt látni őket, jól is éreztem magam. De egy bulit sem cserélnék el egyetlen olyan pillanatra amikor babámmal lehetek. Szombaton kimentem hozzá, én ébresztettem és behúzott maga mellé az ágyb, aztán kismacskázott egy kicsit mert pontosan tudja hogy olyankor nem tudok eljönni mellőle. Este pedig báloztunk egy kicsit. Nagyon jó volt, büszke voltam rá. Táncoltunk beszélgettünk iszogattunk. Másnap fel budapestre nagyon korán Az úton végig az ölemben aludt a kicsikém (jobban szeretem mint hiszi) . Majd ő suliba mi haza. És "ellógott" hogy haza jöhessen hozzám. Majd csak beszélgettünk és próbáltunk minnél közelebb lenni a másikhoz, és minden percet kihasználni arra hogy szeressük a másikat. Hajnalban pedig indulás.....
A legrosszabb dolog amikor kint vagyunk mind ketten az állomáson és vagy én vagy ő ott maradunk a vonaton.... Viszont nem tudok rossz szívvel gondolni a busz vagy vonat állomásokra mert az pedig csodás amikor már készülök hogy menjek hozzá, s amikor leszállok ott ugrik a nyakamba. Szóval várom a pénteket.....megyek haza.....

2010. január 20., szerda

Bal lábbal kelni, a nyuszis mamusztól féli....

A tegnapi nap inkább fel sem keltem volna hangulatban telt el. Már nagyon hiányzik a párom és alig várom hogy jöjjön végre haza. A lényeg annyi hogy az iskolai napot körül belül egy falhoz vert hordó savanyú káposztához tudom hasonlítani, egy pozitívuma volt: 5-ös gyakorlatból. Aztán ugye a tegnapi nap már teljesen dohány mentes volt.... Mondom üljünk le enni meleg szendvicset erre a "fődhözbaszom" akaratlan a melegszendvics sütőt, utána meg megégettem az ujjam a sajtal....ilyen aranyos idegállapotban ugy döntöttem nem terhelem magam a szobatársakra. Leültem elolvastam egy gyönyörű mesét a királylányról és a hercegről. Lenyugodtam és lementem egy kicsit a kondi terembe. Majd egy vacsi kis pipázás és közben a kicsikémmel beszéltem és közben haltam meg csupán egy érintéséért.....szeretem (L) De ma már jön haza...VÉGRE!

2010. január 18., hétfő

EZ+az

A hétvégén beszélgettem egy nagyot a párommal és úgy érzem ez csak megerősítette kettőnk kapcsolatát. Majd másnap (szombaton) mentem reggel vezetni, délután pedig újra a babámmal voltam. Beszélgettünk filmetnéztünk és csak élveztük egymás társaságát...szeretem a kislányt;) Most éppen krónikus kismanó elvonási tüneteim vannak. Most benn ülök a koleszban és egymás fejét verjük szét a Tekken 5 nevezetű játékkal. Várom a csütörtököt, bár ez amint vissza olvasom elég sokszor megemlítődik a blogom sorain. Szóval....

2010. január 14., csütörtök

Miss you!

Te vagy kiért én élek
az enyémért cserébe egy másik szivet kérek
Tőled s érted lettem ilyen
Egyedül csak érted dobban szivem.....

Ezt tegnap írtam le. Tulajdon képpen az egész hetemet jellemzi. Hiányzik akit szeretek....

2010. január 11., hétfő

Let's Go!!!

Tegnap pakolásztunk ezt-azt :) Meg kajáltunk egy jót és bátyámmal beszélgettem. Jól éreztem magam, csak aztán este beszélgettem egy órát a kedvesemmel és nagyon szíven ütött hogy nincs velem....
De egy kicsit pozitívabban nézve a dolgokat, csütörtökön jön haza, ma pedig lesz próba és megyek vezetni ;)

2010. január 10., vasárnap

Akár egy kisiskolás a táborban...

Pénteken ki lett hirdetve hogy megnyertem az első fordulóját a Szép Magyar Beszéd versenynek, aztán volt egy edzésem, és indultam be a koleszba hogy készüljek mert mentünk Homrogdra anyóspajtásékhoz a kedvesemmel. Filmet néztünk ettünk ittunk csak úgy jól éreztük magunkat. Aztán este átvándoroltam az "én" szobámba ahol aludtam, majd épp hogy elaludtam jött egy "látogatóm". Hát bizony átszökött hozzám a babám egy kicsit. És ahogy a Mamma Mia-ban fogalmazták pont pont pont... ;) Reggel én keltettem a kincsemet aztán szintén filmezés kajálás és egy picit rosszul lettem, de egy kis séta meg miegymás és minden rendben. Este feltettem a 19:30 as ic-re és szörnyű volt megint látni hogy elmegy és csak csütörtökön látom újra. De este azért még felhúztam magam mert vonat baleset volt egy másik vágányon és ott álltak egy jó pár órán keresztül és csak későn éjjel ért haza. :@ De nagyon hiányzik és reggel olyan sms-t kaptam hogy majd elolvadtam. Szeretlek kicsim... A bátyámékkal tudtam beszélgetni egy kicsit és jól éreztem magam. Na holnap meg újfent suli.....

2010. január 6., szerda

Easy Rider's

" A könnyű szél szárnyán, szabadon mint a sas"
Jó volt a mai napom is, mint például: Szádvári Tanárúrnál 5-ös munka, elektro alapismeretek órán nem kaptam karót, Szép Magyar Beszéd verseny (szerintem meg van) és a már fent említett idézet járt a fejemben hogy szabadságot ad számomra most a lendület és energia amit az érzéseim adnak egy nő felé;iránt. Bármit megtennék érte;értünk és nincs az az akadály amit le ne küzdenék hogy.... szóval hogy Ő és én. Hiányzol kincsem most is mint minden pillanatban. Vám a holnapot....várlak téged. Ja és végre intéztem tovább a jogosítványt: Let's Go Gömöri;)

2010. január 5., kedd

"Csak Rád vártam én"

Ma az élet apró örömei dobták fel a napomat. Például vettem kaját és ettem egy jót, vagy hogy egy újabb magán rekordot állítottam fel a konditeremben, aztán hogy jó volt a röplabda edzés és amire ma ráeszméltem hogy a legjobb dolog az életemben hogy tartozom valahova, valakihez, akié a szívem és aki vigyáz is rá....és én is ő rá. Ez a valaki a párom: Ági, köszönök minden percet veled. Ez a mai bejegyzés a szokásosnál is nyálasabb lett, de ma nagyon antipatikus hangulatomban csak ez járt a fejemben. Nagyon hiányzik és ennél is jobban szeretem.....

2010. január 4., hétfő

Holiday with my Honey! :)

Szóval nagyon össze kellene sűrítenem ezt a szünetet ha egyben le szeretném írni így meg sem peróbálom ha nem haragszotok meg. Ehelyett nagyvonalakban leírom mi is történt velem, és egy két fontosabb momentumot részletesen kiemelek, így talán még sem veszít az irományom sokat az élvezeti értékéből ;) Tehát kirobbant a szünet és én pedig felvettem a "csigaházamat". Egy nagy sport táska és egy háti táska. Akár merre megyek mindenhol otthon vagyok és a kisebbik bátyám tanácsára úgy szedjem össze a személyes dolgaimat hogy egy sport táskába mindíg belférjen a "lakásom". Így a hátamon a házammal elindultam kisgyőrbe meglátogatni Judit nénit. (aki nem mellesleg nagyon fotos számomra) Aztán vissza testvéremékhez, majd ott is elköszönve és előre boldog karácsonyt kívánva elindultam a városba a páromnak megvásárolni az utolsó percben az ajándékot. 6 boltot jártam végig a könyvért, de amikor láttam hgy örül neki mindenért kárpótolva voltam. Ezek után össze futottam 3 kedves barátommal, Milánnal és a párjával, Klauval, és Jimmyvel. Jó volt beszélni velük egy kicsit és látni őket. Aztán tovább utazásra fel: a cél: Szikszó-Keresztanyám. Hozzájuk megérkeztem és nagyon kedvesen voltam fogadva mint mindíg. Reggel pedig, idézem " Igyuk meg a reggelire valót". /egy kis szirmai házi/ De mivel már nem vágytam másra csak a kedvesemre, és 24.-e lévén, elindultam az anyóspajtásomékhoz. A szép és családi hangulatú karácsonyért köszönet jár Erzsike néninek és a mamájának, na meg persze az egyetlenemnek. Este ,kis rokon "pofa vizit", ahogy apám mondta volna. Egy motorossal órákig dumáltunk és hála istennek nem fogyott el hamar a Jagermeister sem. Jól éreztem magam estére pedig a GuitarHero-t kaptam szobatársamnak. (GuitarHero= a kismanóm báttya/Sógorpajtás/) Másnap még kis pihenés aztán újfent utazás... utazás haza. Ott még kaptam egy plusz ajándékot: Egy otthoni papucsot/nem, még mielőtt röhögnél, nem célzás :@) egy saját polcot a szekrényben, egy levelet (mackókám :P) és a kismanómat. És bizony hogy idézzek a Twilightból: "visszavonhatatlanul beleszerettem". Majd egy kisebb tűzesetet leszámítva amiről nem csak én tehettem :) édes nyugalomban, és magasztaló szerelemben telt a két ünnep köze. Aztán voltam még Gergely bátyáméknál és jó volt őket is látni. Majd 31-én vissza Misolcra. Egész este fellépése volt a babámnak én pedig végig mellette voltam.... ehhez még anniyt szeretnék hozzá fűzni hogy: "viszik a menyasszonyt..... viszik bizony;)" Aztán 2009 utolsó perceiben a párommal táncoltam és az első pillanatokban is vele voltam.....remélem ilyen lesz 2010. Aztán ki mályiba Milánhoz egy házibuliba. Ezúton is köszönöm a meghívást, nagyon jól éreztem magam.....de tuti hogy valaki GHB-t adott nekem. Szivem ne haragudj, tényleg nem gondolom úgy. Nagyon szeretlek. Majd másnap vissza Homrogd, majd újra Pest, még egy kis hajnali ijedelem és rosszullét. De hálistennek jól lett már délutánra. Majd Erzsike nénivel buszra... és egy nagyon rossz búcsú attól akit szeretek. Könnyű hozzá szokni a jóhoz, de elszokni tőle....:( Majd este a koleszban :) Hiányoztak már a srácok, de hogy nélküle már nem tudok nyugodtan elaludni az abszurd.
Kicsim: tudd hogy szeretlek téged, és hogy minden pillanatban nagyon hiányzol....